Magyar Kendo, Iaido és Jodo
Szövetség
Bp. 1073. Dob utca 80. I./12.
mobil: +36 20 460 2565
tel./fax: +36 1 342 0034
e-mail: office@kendo.hu
Bp. 1073. Dob utca 80. I./12.
mobil: +36 20 460 2565
tel./fax: +36 1 342 0034
e-mail: office@kendo.hu
Utolsó szakaszába ért a kendo válogatott 24. Kendo Európa Bajnokságra való felkészülése. Mint ahogy az már évek óta hagyomány, a Magyar Kendo Válogatottnak ebben az időszakban lehetősége nyílt arra, hogy japán legjobb és legeredményesebb egyetemista kendósaival mérje össze tudását.
Február elején a Nemzetközi Budo Egyetem diákjai látogattak Bécsbe, február végén pedig a tokiói Kokushikan Egyetem delegációja érkezett hazánkba.
Erdélyi Gáborral (kendo 6. dan) a Magyar Férfi Kendo Válogatott edzőjével beszélgettünk a közös edzések tapasztalatairól.
Egy hét különbséggel két nagy hagyományokkal rendelkező japán egyetem kendósai is hazánkban, illetve a térségben edzőtáboroztak. Milyen előkészítést igényelt, hogy válogatottunk a japán vendégekkel edzhessen?
A tokiói Kokushikan Egyetem 1992 óta jár Magyarországra, velük szorosabb a kapcsolata a Szövetségnek, és a Testnevelési Egyetemnek. Ennek köszönhetően, diákok is érkeznek a mesterekkel és ez természetesen remek lehetőséget kínál nekünk is, hogy a válogatott sikeresen tudjon felkészülni a soron következő világversenyre. Ugyanakkor nekünk edzőknek is nagyon hasznos lehetőség a válogatott csapat kiválasztásában, hiszen nagyon jó vívókkal kell versenyeznie a magyar csapatnak.
A Nemzetközi Budo Egyetem bécsi vendégszereplése szintén hagyományosnak mondható, hiszen már 8 éve látogatnak el a szomszédunkba. Az, hogy velük találkozhatunk, és együtt vívhatunk Abe mesternek és nekem is nagyon fontos lehetőség, hiszen mindketten ezen az egyetemen tanultunk kendózni.
A Budo Egyetemmel közös edzések összehangolása részünkről nem igényel túl nagy munkát, hiszen az Osztrák Kendo Szövetség szervezi az egyetem ittlétét. A válogatottal általában arra a napra utazunk ki, amikor versenygyakorlást rendeznek a diákokkal, illetve az osztrák csapattal együtt. Szerencsések vagyunk, hogy a felkészülésünk e szakaszában japán legjobb egyetemi kendósaival tudunk együtt gyakorolni.

Fotó: A Magyar Kendo Válogatott és a Kokushikan Egyetem mesterei és diákjai
Mi a különbség a két egyetem és tanítási stílusuk, valamint a vívók között?
Igazából nehéz erre a kérdésre válaszolnom, mert a Kokushikan Egyetemen nem jártam, mikor pedig nálunk vendégeskednek, nemigen tanítanak, csak edzenek. A lényeges dolog az, hogy mindkét helyen profi tanárokat képeznek, ezért a megfelelő alapmozgást tanítják, olyan kendót, amit elsajátítva és később továbbadva egész életen át keresztül lehet gyakorolni és magasabb szinten lehet majd művelni. Egyik iskola sem kimondottan "versenyistálló". Nem az a céljuk, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a diákok, hanem a magas szintű kendóssá válás útját tanítják. A versenyzés ennek az útnak az állomása. Persze lehet, hogy vannak diákok, akik azért mennek ezekre az egyetemekre tanulni, hogy híres versenyzők legyenek, és esetleg rendőrségen állást kapjanak, mint versenyzők. De elmondhatjuk, hogy sokan vannak, akik ezeket az egyetemeket végezték és magas szintű mesterek lettek, kiváló tanárokká váltak. Ahogy említettem, Abe mester is a Budo Egyetemen tanult.
De, hogy nagy versenyzőket is mondjak: a Budo Egyetem vezetője, Makita Minoru 8. danos mester Világbajnokságot nyert 1982-ben Sao Paoloban; napjaink egyik leghíresebb kendósa, Teramoto Shoji 2009-ben nyert Világbajnokságot szintén Braziliában, de 2007-ben megnyerte a Japán Bajnokságot is. Az utóbbi évek egyik legeredményesebb japán versenyzője, a kétszeres japán bajnok Uchimura Ryochi pedig a Kokushikan Egyetem diákja volt.

Fotó: Maruhashi Toshio mester (8. dan - IBU), Erdélyi Gábor (6. dan), Makita Minoru mester (8. dan - IBU), Ijima Akira mester (8. dan - IBU), Abe Tetsushi mester (7. dan)
Nem nehezíti a felkészülést a japán és az európai stílusú kendo közötti különbség?
Nem, hiszen a versenyeken az ippon szerzése a cél, és ezt mindenféle stílusú vívó ellen meg kell tudni oldani. Ez nem lehet kifogás. Természetesen, a japán egyetemisták profi módon edzenek, heti 7-10 edzéssel, ez azért előnyt jelent számukra, de sikeresen megoldjuk ezt a feladatot is. A mérkőzések kimenetelét nem szabad stílusbeli különbségre fogni.
Hogyan tekintenek a japán mesterek a magyar kendora, illetve a válogatottra? Adnak e tanácsokat vívóinknak, esetleg nektek, edzőknek?
Ebből a szempontból szintén el vagyunk kényeztetve, hiszen mindegyik mester régóta ismeri a magyar kendót, így elég jó a rálátásuk. Természetesen meghallgatjuk a kritikákat és tanulunk belőle. Ota mesterrel és Makita mesterrel is külön elbeszélgettem edzés után és számos tanácsot kapok a csapat teljesítményére és az edzői munkámra vonatkozóan is. Személy szerint rengeteget tanulok egy-egy ilyen alkalomból.
A versenygyakorlások során jó formában volt a csapat. Talán a Budo Egyetem ellen nem tudott mindenki 100%-on teljesíteni. Nem is technikailag éreztem ezt, hanem talán kevesebb rutint mutattunk, fejben nem voltunk eléggé összeszedettek. Azonban itthon, a Kukushikan diákjai ellen nagyon jól teljesítettek a mieink. Ezt az is nagyszerűen bizonyítja, hogy Ota mester nagyon megdicsérte őket. Ilyen méltató szavakat az elmúlt 10 év során nem hallottam tőle.

Fotó: A Magyar-Japán Kendo Klub és Kokushikan Egyetem mesterei és diákjai


