Az év első felében az egyik legjelentősebb esemény a Szövetség életében a tokiói Kokushikan Egyetem delegációjának februári látogatása volt. A meghívás a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara és az MKSZ közös szervezésének eredménye. A csoport Ota Masataka professzor (kendo 8. dan) vezetésével érkezett hazánkba.
Ebben az évben tizenkét harmadéves diákot láthattunk vendégül dojoinkban. A diákok közül tíz fiatalember a vidéki klubokban (Szegedi Kendó Egyesület 2 fő, Mushin Kendo Klub – Miskolc 2 fő, Bakony Kendo és Iaido Club – Veszprém 2 fő, Ippon Kendo Klub – Csomád 2 fő, Szigetközi Junior Kendo Klub – Győrzámoly 2 fő), két hölgy pedig a fővárosi klubokban vendégeskedett. A delegációt itt tartózkodásuk során a Testnevelési Egyetem is vendégül látta. Mint ahogy az már hagyomány, a Magyar Kendo Válogatott ismételten közös edzésen tudott részt venni a japán diákokkal, ahol a versenygyakorlásra koncentráltak a vívók.
A következőkben a csomádi Ippon Kendo Klub beszámolóját olvashatjuk, ahol első alkalommal vendégeskedtek japán diákok.
„Új klub lévén idén láthattuk vendégül először a Kokushikan Egyetem diákjait. A két fiatalembert nálunk sikerült elszállásolni és ez jó döntésnek bizonyult, hiszen így jobban megismertük egymást, egymás szokásait, és sokkal többet tudtunk beszélgetni. Mivel a magyar tudásuk kimerült a "Jó estét!" és a "pálinka" szavakban, így alapszintű, egyszerű angolt, és "koca japánt" (edzésen ránk ragadt néhány szót) tudtunk használni. Igazából nem volt olyan beszélgetés, amire ez ne lett volna elég. Természetesen a központi téma az evés és ivás mellett a kendo volt. Éjszakába nyúló beszélgetéseket folytattunk az edzések után, jó magyar – általunk főzött - ételekkel, sörrel és pálinkával kísérve.
Látogatásuk csúcspontja kétségtelenül a két edzés volt, ennél többet sajnos nem tudtunk kihozni a három és fél napból. A fiúk hamar felmérték az általános erőnlét- és tudásszintet, és annak megfelelően gyakoroltak velünk. A gyerekek félistenként tekintettek vendégeinkre. Időnként meg-megvillantak, ami sokunknak elegendő motiváció lesz az elkövetkező jó néhány hónapra.
Amit tanítani lehetett ez alatt a rövid idő alatt, azt maximálisan megtették. Igyekeztek elmagyarázni, megmutatni vagy bemutatni a technikákat. Mindenkivel külön foglalkoztak egy picit. A sikeres technikánál nagyon megdicsértek mindenkit, főleg a gyerekeket – igazán boldoggá téve őket ezzel.
Az egyik fiú harmadik lett a prefektúra kata versenyén, ezért megkértük őket, hogy mutassák be a katákat. Hihetetlenül energikus, nagyon szép katákat láthattunk.
Az edzések mellett igyekeztünk szabadidős programokat is szervezni vendégeinknek. Ugyan az első napra tervezett uszodai programot a rossz időjárás meghiúsította, helyette megtanítottuk őket társasjátékozni. Másnap körbejártuk Vácot, a Székesegyházat, sétáltunk a Duna parton, a főtéren beültünk egy cukrászdába.
Harmadnap voltunk a Közlekedési Múzeumban, és este kisebb búcsút rendeztünk palacsintázással, jófajta Tokaji borokkal, ajándékozással – ami a mi részünkről hungarikumokból állt (Méz, Erős Pista, Tokaji Aszú, kávé, Pilóta keksz, Boci csoki, és két üveg házi pálinka). Mégis, a legkedvesebb ajándék talán egy Disney-s tenugui volt, amit vasárnap a versenygyakorláson viseltek is.
Az udvariasságuk és tisztelettudásuk messze felülmúlja a miénket, már-már zavarba ejtő. Szívvel-lélekkel edzettek, a legjobb tudásukkal tanítottak minket. Igazán volna mit tanulnunk tőlük.
Mindent összevetve nagyon örülünk, hogy lehetőséget kaptunk leendő profi kendo tanárokkal élni és edzeni néhány napig. Reméljük, ők is jól érezték magukat. És bízunk benne, hogy jövőre ismét kapunk diákokat."
Beszámoló: Balázs Nikoletta - Ippon Kendo Klub
